Hétmérföldes lépés

Alföldi Kék- Vaja- Kisvárda

2018. április 22. - athrun

Végre az Alföldi Kéktúra szezont is el tudtam kezdeni. Az északi részen, a Nyírségben folytattam az utamat, Vajától Kisvárdáig. A nem túl hosszú, sok aszfaltos etap ideális évadnyitónak ígérkezett és reméltem, hogy a tavasznak köszönhetően a homokhelyzet is kezelhető lesz.

Vaja, Vay várkastély

Vaján a főtéren, éppen a várkastély szomszédságában parkoltam le. A kapukon belépve az Alföld legnagyobb reneszánsz várkastélyát pillantjuk meg. Az erősség az 1600-as évek elején épült, míg a 2000-es évek elején teljes körű felújításon esett át. Ma a Vay Ádám Múzeumnak ad otthont, benne több állandó és időszaki tárlattal. A kiállításokon korhűen berendezett termeket láthatunk, megismerhetjük a Rákóczi szabadságharc korának gazdaságát, hadászatát és természetesen a Vay család és a kastély történetébe is betekintést nyerhetünk.

A kastély bejárata

A lábunk alatt nyikorgó széles falépcső egyből megalapozza a hangulatot, ahogy felmegyünk az emeleti kiállítóterekbe. Mívesen megmunkált bútorokat láthatunk, illetve egy szánt, amihez az a legenda kapcsolódik, hogy Mária Terézia egy nyári látogatásakor sóval szórták fel az utakat, hogy tehessen egy kört vele. A kedvencem a lovagterem volt, amelynek mennyezetén egy hatalmas, a nikápolyi csatát ábrázoló festmény került. A hangulatot tárogatómuzsika fokozta. Fotójegyet nem kértem, így képeket nem tudok mutatni, de érdemes benézni a kastélyba. A kastély védettséget élvező parkjában a szabadság alakjainak mellszobrai láthatóak.

Vay Ádám mellszobra a parkban

A kastély és a templom előtti parkban áll Vay Ádám síremléke. II. Rákóczi Ferenc leghűségesebb hadvezére fontos szerepet játszott a szabadságharcban. A harcok leverése után száműzetésben halt meg, havait 1906-ban helyezték végső nyughelyére.

Vay Ádám síremléke

A református templom tornyában nemcsak a kilátásban lehet gyönyörködni, de állandó kiállításnak is otthont ad. Én sajnos most nem jutottam fel.

Vaja református temploma

A városkát elhagyva elhaladtam a pecsételőhely kisbolt mellett, de nem álltam meg, mert a kastély pecsétjét akartam begyűjteni. A kék sávot elérve kicsit továbbtekertem, hogy megnézzem a tavat, ahol már többen is horgásztak. Végre rátértem a kékre, és földúton haladtam Rohod felé. Az út jól biciklizhető volt, de a homok nagyobb volt, mint gondoltam. Átkeltem a vasúti síneken, majd a 41-es úton, amelynek túloldalán már Rohod első házai álltak.

Reggeli csendélet a Vajai-tó partján

Hullámzó dombok

Az egyenes utakon nem lehet eltévedni

Kis dombon áll Rohod református temploma

A faluból ismét homokon vezetett tovább az út, előttem egy traktor jó kis porfelhőt kavart. A füves nyomközön lehetett haladni az apró dombos terepen. Egy elkerített erdő mellett haladtam el, majd hamarosan kővel felszórt úton haladtam egészen Nyírkarászig. A pecsét itt a Művelődési Házzal szemben lévő Tölgyfa Presszó külső falán található az udvaron.

A porzó út nem sok jót jelent, de a füvön jól lehetett haladni

Apró emelkedők sora

Pókhálós lepke pitypangon

Nem sok pocsolyával találkoztam, de azok legalább az egész utat beterítették

Nyírkarász

Pecsét a Tölgyfa Presszó udvarán

A kocsma falán kell keresni a dobozt

Hibás MTSZ táblák No. 1427. A kéktúra balra folytatódik.

Nyírkarászt is aszfalton hagyjuk el, majd a kék balra fordul egy földútra. Azonban az utat felszántották. Egy autónyomban tudtam haladni, azonban egy idő után az is kifogyott alólam, így kénytelen voltam tolni a biciklit. A szántóföld is keményebb volt, így egy darabon azon zötykölődtem. Körülbelül 500 méter múlva ismét normális földútra jutottam, majd hamarosan ismét aszfalt került a kerekeim alá. A hatalmas magasfeszültségű vezetékek alatt érdekes volt átmenni, lehetett hallani, ahogy fut benne az áram, és annyira nem is volt magasan.

A templomok más perspektívából

Szabolcsban természetesen rengeteg gyümölcsöst lehet látni

Frissen szántott út

Amikor a szántón jobban lehet haladni, mint az úton

Magasfeszültség

Gyulaházára értem, a leendő űrközpontról elhíresült faluba. Sajnos sem a neten, sem a helyszínen nem találtam semmilyen információt, hogy mikor látogatható az űrhajózási kiállítás, amit Farkas Bertalan szülőházában rendeztek be. Így be kellett érnem az iskolaudvaron felállított vadászrepülő látványával. A pecsétlenyomaton is a repülőgép látható, amit az egykori sörfőzde kicsit porlepte teraszán lehet begyűjteni, pár száz méterre a kéktúra útvonalától.

Vadászrepülőgép az iskolaudvaron Gyulaházán

Katolikus templom

Kifejezetten csinos a községháza

A söröző bezárt, de a pecsét megtalálható a teraszon

A falut Rohodhoz hasonló egy szegényebb utcán hagyjuk el, majd füves úton, erdőben tekerhetünk az Anarcsra tartó műútig. Bár a településen nincs pecsételőhely, azonban nem érdemes átrobogni rajta, a Czóbel-kúria parkját, a Bárókertet érdemes megnézni. A kúriát a 18. században építették, később egy nagyméretű angolkert is kialakításra került. Érdekesség, hogy a teknősbékák tartására külön tavat alakítottak ki, mivel akkoriban szívesen fogyasztották a páncélosokat. A parkban sétálva megtaláljuk Czóbel Minka költőnő nyughelyét, akinek jelentős szerepe volt a park kialakításában és gondozásában.

Anarcs felé

A kereszt mellett jutunk az aszfaltútra

Az anarcsi Czóbel kúria

A református templom

Hatalmas fák között sétálhatunk a parkban

Az első madárfotómon egy erdei pinty

Apró tavacska a parkban

Czóbel Minka költőnő síremléke

Hangulatos pihenőhely

Anarcsot elhagyva egy új kerékpárúton hamar Kisvárdára értem. A választási kampánnyal megfejelt táblarengetegben nehéz kiszúrni a kék sávot. A vasúti felüljáró után a kék jelzés balra fordul, a Városi Bíróság és a görögkatolikus templom előtt elhaladva a város sétálóutcájára jutunk. Itt egy újabb balkanyarral, majd egy körforgalomból jobbra fordulva már a várhoz jutunk. Mellette stadion épül, felújítják a fürdőt, a vár környezete mégis elég elhanyagoltnak hat. A strand átépítése miatt kisebb kerülővel jutottam el az irányjelző oszlophoz, amire a pecsételődobozt is rögzítették.

A bicikliút végén már Kisvárda várt

A görögkatolikus templom parkjában a fontosabb ünnepeknek emeltek ikonoszlopokat

Belvárosi utcakép

Szent László szobra a főtéren

A városi könyvtár épülete

A kisvárdai vár

A vár a tópart túloldaláról

Az egyik kisvárdai pecsételőhely

Visszafelé végig aszfalton, Kisvárda, Anarcs, Gyulaháza, Nyírmada, Rohod útvonalon jutottam Vajára, ahol szétnéztem a már említett várkastélyban. A szakasz hossza mintegy 30 kilométer, lényegi szintkülönbségek nélkül, nagyrészt aszfalton. Mondjuk ahol terep van, azt legalább megemlegeti az ember, főleg nyáron lehet nehéz a haladás a homokban. Biciklivel érdemes esős időszakok után időzíteni a túrát.

A bejegyzés trackback címe:

https://maratonom.blog.hu/api/trackback/id/tr9913854860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.