Hétmérföldes lépés

Hétmérföldes lépés

Futónapló- június

2019. július 22. - csuth.tamas

Júniusban két nyaralós hosszú hétvégém is volt, amikbe a futás is belefért. Most már egyáltalán nem zavar a korán kelés. Bükkalja, Marseille és egy verseny, a szokásosnál több képpel a tovább után.

dsc08901.JPG

Bükkalja

A baráti társaságommal Noszvajon töltöttünk pár napot. Az első este a bográcsozás dézsafürdőben borozásba torkollott. Emiatt a másnap reggeli futásom nem volt valami ihletett. Várkúton keresztül a Nagy-Egedig futottam el, majd némileg eltérő útvonalon vissza. Nem haladtam túl jól, a többiek már felkeltek mire visszaértem. Kimaradt a Várhegy, jó esély van rá, hogy sosem fogom megtudni, mi van ott.

Egy kisebb túrát is tettünk a Kövesdi-kilátóhelyre és a felsőtárkányi dolomitbányához. A társaság sokallta a megpróbáltatásokat, így a másik tervezett, hosszabb túraútvonallal elő sem hozakodtam. Azért nem engedtem el, kíváncsi voltam, ezért másnap időben elindultam, hogy futva megnézzem a környéket. Átautóztam Cserépfaluba, onnan Cserépváraljára futottam át. A Csordás-völgyi kaptárkövek után az eszméletlenül szép Kő-völgy következett. Nevéhez méltó módon a Felső-szorosban valóban hatalmas sziklák között vezet a turistaút. A Cserépi-legelő hangulatos rétje után még az Ördögtornyot is célba vettem, majd visszafutottam a faluba. Meg vagyok elégedve a túratervemmel, csak ajánlani tudom ezt a kört!

Hogy a többiek se maradjanak ki, az érdekesebb helyekre később visszamentünk, így jutottunk el a különleges mélyúthoz és az Ördögtorony feletti Mész-tetőre is. A hazaút előtt pedig a szomolyai kaptárkő tanösvényt jártuk be. Jó volt ismét a Bükkben barangolni, jó kis futóútvonalakat lehet tervezni. Az Ódorvárról le kellett mondanom, pedig felraktam a tracket az órára.

 

Franciaország

Céges kiküldetéssel jutottam el Marseille-be, ahol lehetőség adódott még pár napot eltöltenem. Az első délutáni futásom egy dombtetőn álló kis őrtoronyhoz vezetett, ami sajnos közelről nem volt olyan hangulatos, mint gondoltam. Bolyongtam egy dombtetőn álló templom körüli ösvényeken, illetve a hegyoldalba épített lakótömbök mellett is elhaladtam.

Másnap a Calanques Nemzeti Parkba indultam el. A város fölötti sziklák szinte vonzzák az ember tekintetét, de ezek a hegyek csak pár száz méterrel emelkednek a tengerszint fölé (mondhatni csak kalankák). Letöltöttem a Locusba egy offline térképet, ami az egész utazásom alatt hatalmas segítség volt a tájékozódásban. Kinéztem egy útvonalat, majd a park területére lépve kiderült, hogy jelzések is vannak felfestve. A nemzeti park a sziklás öblökről kapta a nevét és az út hamar az egyik fölötti sziklaszirtekre vezetett. A jelzések jól egybevágtak a kinézett útvonalammal, így Sormiou után Morgiou felé vettem az irányt a keskeny, köves ösvényeken.

Egy meglepően nagy, a magashegyeket idéző ereszkedés után kis kitérőt tettem egy kis félszigetre, a Calanque de la Triperie-hez. Egy régi kőfal mögötti földnyelv szélén valóban olyan érzésem volt, mintha a világ peremén lennék. Kicsit tartottam a helytől, miután az erős szél lefújta a fejemről a sapkát, féltem, hogy engem is beleborít a tengerbe. Morgiou felé néhol technikássá vált az ösvény és nehezen találtam meg a megfelelő sziklákat, de leértem a kis településre.

A következő öböl Sugiton volt, odafelé sem volt mindenhol futható az út. A végén egy láncos rész is volt, amin mosolyogtam, amíg meg nem láttam, hogy egy függőleges létrához nem vezetnek a láncok. Nagy nehezen sikerül ráfordulnom a létrára és lemászni. A nagy ijedtségre kicsit megpihentem az öbölben, ami a legkisebb, de a leghangulatosabb volt a három közül.

A visszaút már aszfalton és széles kavicsos sétányokon vezetett az egyetemvárosba. Jó volt, hogy korán elindultam, így megúsztam a nagy meleget és a tömeget. Komplett iskolai osztályok tartottak velem szemben az öbölbe. Így is rendesen elfáradtam, így a Mont Puget meghódításáról le is mondtam.

Másnap bejártam a város nevezetességeit. Kicsit alábecsültem Marseille méretét, eléggé lefárasztott az egész napos séta. De legalább szinte minden nevezetességet megnéztem, ami egy külön posztot is megtöltene. A hazautazás reggelén még belefért egy futás a tengerparton a városba a Notre-Dame templomhoz és a régi kikötőhöz. De a tengerpart melletti, a sziklákon, a víz szintje felett jó pár méterrel futó sétányon is nagy élmény volt végigmenni. Egyébként nagyon sokan futnak itt és a közeli Borély parkban is, nagy a helyiek aktivitása.

Fut a birtok

A FutaBor sorozat második versenye a Hetényi Pincészet által szervezett Fut a birtok volt Mecseknádasdon. A verseny hetében kellemetlen vádlifájdalom ijesztett meg, de olyan hirtelen múlt el, ahogy jött. A 21 kilométeres pályát végül jelentősen átalakították, így az előzetes pályabejárás is csak apró kóstolót adott. Jelentősen könnyebb lett az útvonal, csak egy nagyobb emelkedő maradt az elején. Sikerült visszafognom magam, kényelmesen felsétáltam, majd a hullámzó terepen sikerült többször is előznöm. Az utolsó frissítőpontnál mondták, hogy 4. vagyok, majd pár kilométerrel a vége előtt sikerült beérnem az előttem futót. Igazi fej-fej melletti "küzdelem" volt, egy kisebb emelkedőn mentünk, így nem erőltettem annyira. Azt hallottam, hogy jobban szuszog a srác, mint én, így gondoltam, hogy jobban sikerült beosztanom az erőmet. A lejtőn sikerült is gyorsítani és magam mögött hagyni. Ilyen intenzív versenyélményben nem volt még részem, de igazán jó élmény volt. A célban nem mondták be a helyezésem, így kicsit bizonytalan voltam a végeredményben, de végül sikerült dobogóra állnom.

Óbánya környékének szépségére az Üvegesek útján futva már rácsodálkoztam. A Hosszúhetényből induló tematikus túraút Pusztabányán, Kisújbányán és Óbányán keresztül vezet 24 kilométeren keresztül. A nagy hőségben jól esett a sok patakátkeléssel lehűteni magam. Egész jól fel van festve az útvonal, de azért nem árt memorizálni a fő jelzéseket, vagy tracket követni. Az órám közben lemerült a végére, így az utolsó kilométereket már telefonnal rögzítettem. 

Júniusban 16 alkalommal futottam, összesen 252,8 kilométert.

A bejegyzés trackback címe:

https://maratonom.blog.hu/api/trackback/id/tr2714930888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása