Amikor Pécsre költöztem, már tudtam, hogy a következő nagy tervem a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RP DDK) végigjárása lesz. Hamar be is szereztem az igazolófüzetet, majd a decemberben megjelent az új, színes-szagos kiadványt is. Az első túranapra a márciusi hosszú hétvége szombatján került sor.
A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúráról
Kéktúra alatt általában a hazánkon Írottkő és Hollóháza között vezető Országos Kéktúrát értjük. Ennek folytatásaként azt RP DDK Nyugat-Magyarországot szeli át Írottkőtől Szekszárdig, hossza 540 km. Az Országos Kékkört a Szekszárd és Sátoraljaújhely közötti Alföldi Kéktúra teszi teljessé. A Kéktúra neve összefonódott Rockenbauer Páléval, a kultikussá vált Másfélmilió lépés Magyarországon sokak számára jelentett inspirációt. Az ...és még egymillió lépés című folytatásban a dél-dunántúli útvonalat járták végig, ezért is őrzi a túramozgalom elnevezése a rendező emlékét.
Az Abaligetre tartó busz autóverseny miatt kerülővel, Orfű kihagyásával közlekedett, de a menetrend szerint megadott időpontban szálltam le a barlangnál. Az esőbeállónál található pecséttel beütöttem az első lenyomatot a füzeteimbe, majd nekivágtam a túrának.
Csónakázótó, Abaliget
Denevérmúzeum
Az abaligeti cseppkőbarlang bejárata. Az alacsony bejáratú barlangot a falu papja pincének használta, innen a Paplika elnevezés. A helyi molnár hatolt be először a járatokba, majd 1819-ben részletes leírást és térképet is készítettek. A 19. század végén már belépőjeggyel és vezetővel lehetett látogatni.
Vízhordó lány
A már említett autóverseny hangjai sokáig elkísértek, de ahogy távolodtam, úgy halkult a motorbőgés is. A Jakab-hegyre tartó út emelkedője kellemes kihívást jelent. A még szunnyadó erdőt egyre több helyen színesítette a medvehagyma zöldje és a sokféle tavaszi vadvirág.
Az első lépések az erdőben
Kezdődik az emelkedés
Még alszik az erdő
Egy kisebb hegytetőn
Egy fennsík jellegű területen, bekerített csemetésben található a volt Petőcz akna emlékköve. Az uránbányászatra használt, 2000-ben bezárt IV-es akna 1146 méterével az ország legmélyebb aknája volt. A bányát kiszolgáló régi aszfaltúton haladunk tovább egy rövid ideig, mielőtt újabb kaptató következik. Jól jött a pihenő a Pálos kút melletti padokon, bár a forrás nem működött.
A Petőcz-aknánál
A IV-es akna lejárata
Kilátás északra az aszfaltútról
Pálos kút
Ahol van, ott tömegesen nő a medvehagyma
A hegytető közelségét a Jakabhegyi tanösvény táblája jelzi, ami a halomsírokra hívja fel a figyelmet. A Jakab-hegyen a vaskorban egy erődített település állt, az itteni halomsírok pedig a lakók temetkezési helyei voltak, akik az elhunyt hamvai fölé 1-3 méteres halmokat emeltek. Ezeket kőgyűrőkkel vették körbe, ma már azonban nem könnyű őket azonosítani, nehéz megmondani, hogy melyik dombocska lehetett egykor egy sírhely.
Ez a halom is egy sír lehetett
Ennél jóval szembetűnőbb a földvár sánca, amelyen át belépünk a Jakabb-hegy platójára. A hegy legmagasabb pontján egy kilátó állt, melynek romja az útról is felfedezhető és a sáncon könnyen megközelíthető. Az 1892-ben épült István kilátó a nagyobbacska kémény nagyságú belső terével elég szűkös lehetett még fénykorában is. Lehet, hogy régen valamivel alacsonyabbak voltak az emberek, de ez az ajtónyílás szerintem még akkoriban is kicsinek számíthatott. Visszafelé nagy meglepetésemre három vaddisznó szaladt végig a fal tövében, az egyikük ráadásul fehér volt, fekete foltokkal.
Ösvény a sáncon
A régi kilátó csonkja
A lekapott vaddisznók
A Zsongor-kő az egyik kedvenc helyem a Mecsekben, így a rövid kitérőt most is megtettem a remek kilátópontra a kék háromszög jelzést követve. A mélység fölé kinyúló homokkő sziklák alatt Kővágószőlős és Cserkút terül el, de jó időben nemcsak a Villányi-hegység, hanem a horvátországi Papuk hegyvonulatai is láthatók. A vaskorláttal biztosított szikla tetején tényleg madártávlatból tekinthetünk körbe. Itt tízóraiztam, frissen szedett medvehagymával dobtam fel a szendvicsem.
Homokkőben ritkák a barlangok, ebben egykor remeték is lakhattak, innen a Remetebarlang név
Zsongor-kői kilátás
Homokkő alakzatok
Medvehagyma
Rövid séta után a jakab-hegyi kilátóhoz és a pálos kolostorhoz érkeztem. Az első kolostor az 1200-as években épült és egészen a török hódításokig éltek itt szerzetesek. A hegy 1736-ban népesült be ismét, a régi létesítmények maradványain felhúzott épületek romjait láthatjuk ma. A pálosok 1947-ben egy új templomot szerettek volna építeni, de a szerzetesrendek feloszlatása után félbemaradt a munka, amelyet végül esőbeállónak és kilátónak alakítottak át. A kilátó templomra emlékeztető formája tehát nem véletlen. A keskeny toronyba függőleges vaslétrán lehet felmászni, s bár nem magasodik sokkal a környező fák fölé, de van kilátás, amiért érdemes megküzdeni a feljutással. A tovább indulás előtt még megkerestem az itt elrejtett geoládát.
A kilátórom az ösvényről
A jakab-hegyi kilátó
Pálos kolostorrom
Szentély
Romok egy idős fa alatt
A hegyet a már említett földvár látványos sáncán keresztül hagyjuk el, ami 3 kilométer hosszan védte a hegytetőt a meredek déli oldal kivételével, ahol plusz erődítésre már nem volt szükség. Egy irtás fölött jó kilátás nyílik a Tubes és Misina vonulataira. Kellemes ereszkedéssel érkeztem meg a következő pecsételőhelyre, a Patacsi-mezőre. A blokkház tornácán van a pecsét, régen itt ellenőrizték az erdőből fát szállítók fizetést igazoló papírjait, ma padok várják a fáradt kirándulókat.
A vízzáró rétegeknek köszönhetően kis tavacska is van a hegytetőn
Át a sáncon
Balra a Tubes, jobbra a Misinán álló TV-torony
A blokkház a Patacsi-mezőn
Borostyánnal benőtt fa
Virágzik a som
Hullámzó terepen jutottam le a Remete-rétre, a pécsiek egyik kedvelt kirándulóhelyére. Az Orfűre vezető műút felett keskeny ösvényen kanyarogva értem Büdös-kúthoz. A pecsét a kulcsosház tornácán található. A padokon egy kéktúrázó csapat pihent, ők éppen velem szemben haladtak és Abaliget volt a céljuk. A Feri-forrásból megtöltöttem a kulacsom és a természetbarátok emlékhelyére is ráakadtam.
A Farda-keresztet 2006-ban állíttatta Farda Zoltán fogorvos
Két mecseki jellegzetesség, a csodabogyó és a medvehagyma
A Remete-rét esőbeállója
Hangulatos ösvényen
A Büdös-kút és a 2004-ben épült Jenő hídja. Jó látni, hogy folyamatosan fejlesztik a turistákat segítő infrastruktúrát, ez esetben a Mecsek Egyesületé az érdem
Büdös-kúti kulcsosház
A Baranyai Természetjárók Pantheonja
Rövid pihenő után továbbindultam, pár kisebb-nagyobb után kaptató után átkeltem a Mecseket átszelő műúton, majd hamarosan a Fehér-kúti kulcsosházhoz érkeztem. Pecsételésem közben egy nagy csoport érkezett. Korábban is találkoztam nagyobb túrázó csoportokkal, ez nem az Alföldi Kék, ahol elvétve lehetett találkozni emberekkel. Hamar továbbálltam, mert még vissza is kellett sétálnom Dömörkapun és Tettyén keresztül a buszállomásra.
Az erdei keresztet Unferdorben József favágó emlékére állították
A Hármas-hegy és a Zengő a távolban
Medvehagymás hegyoldal
Vastag fatönkök
A Fehér-kúti kulcsosház
Ezzel a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egyik legszintesebb szakaszát teljesítettem, a 18 kilométerre 690 méter emelkedés jut. Változatos szakasz, sok látnivalóval, remek belépő a túramozgalomba. Végezetül a galériában a túra alatt gyűjtött csokornyi tavaszi vadvirágot találtok.
