Hétmérföldes lépés

Hétmérföldes lépés

Teljesítettem az Alföldi Kéktúrát!

2019. július 30. - csuth.tamas

2016-ban, amikor a túravezetői tanfolyamra jártam, szembesültem a ténnyel, hogy az Alföldi Kéktúra végig az orrom előtt volt. Naponta elbuszoztam a halápi csárda mellett, ami az egyik pecsételőhely a sok közül. Körülbelül ebben az időben kezdtek látványossá válni az Országos Kékkört érintő fejlesztések, megjelentek a sárga táblák és kicserélték a pecséteket is. A megyei Természetbarát Szövetségnél megvettem az igazolófüzetet és nekivágtam a Kéktúrának. Ez sem most volt már... Szinte pontosan három év kellett a teljesítéshez. Ebben a posztban néhány hasznos információt és tapasztalatot szeretnék megosztani Veletek.

dsc09330.jpg

dsc04666.jpg

Az első pecsét, Nyírbátor, 2016. május

A tudás hatalom

A felkészülés mindig fontos, az Alföldi Kéktúrának sem érdemes kellő informálódás nélkül nekivágni. A legfontosabb linkek a túléléshez:

Az Alföldi Kéktúra hivatalos oldala- Útvonalleírások, térképek, fotók a pecsétek helyéről. Az aktuális hírekről (útvonalváltozás, pecsét áthelyezés) a Magyar Természetjáró Szövetség oldalán találtok információt.

A pecsételőhelyek táblázata- Én ezt kinyomtatva a füzetemben tartottam, a fényes papíron lassan száradó festék felfogására is tökéletes volt.

Heyjoe.hu- Túranyilvántartó, túratervező, szálláskereső, helyi idegenvezetők- megannyi hasznos funkció egy helyen. És a teljesített szakaszokról egy menő térképet is generál.

Hörpölin honlapja- kikerülhetetlen hivatkozási pont, bármelyik kéktúráról legyen is szó.

A pecsételőhelyek fóruma- itt bárki közzéteheti a friss tapasztalatait pecsétekről, szállásokról, terepviszonyokról.

A Facebookon két csoport is foglalkozik az AK-val, ahol sok beszámolót és túrafotót lehet találni. Azt azonban érdemes észben tartani, hogy nem sok olyan kérdés van, amire a fenti linkeken nem lehet választ találni. Az igazolófüzetben szereplő információk figyelmes elolvasásával szinte mindenre választ kapunk.

dsc06303.jpg

Körösszakál, 2016. június

Gyalog vagy kerékpárral?

Az Alföldi Kéktúra kétféleképpen is szabályosan teljesíthető (a síelés lehetőségétől most tekintsünk félre). Alföldiként eszembe sem jutott végiggyalogolni. Gyerekkoromban sokat jártunk a Létavértes és Pocsaj közötti úton, ami mindig végtelenül hosszúnak tűnt. Sok az aszfaltos szakasz, amin lényegesen komfortosabb végigtekerni. Szabályos (azaz útvonalkövető, máshogy szerintem nem is érdemes hozzáállni) teljesítés esetén végigkerékpározni az Alföldön sokkal nagyobb kihívás, mint azt elsőre gondolnánk. Általában kevésbé jártak az ösvények, nyáron magas növényzeten kell átverekedni magunkat. A homok vagy éppen a sár is komoly nehezítő tényezők lehetnek.

Fontos a jó időzítés. Esős időszakban ne menjünk löszös vidékekre (Kis-Sárrét, Bodrogköz), szárazságban pedig a Nyírség vagy a Kiskunság homokját érdemes kerülni. Azzal a nézettel sem értek egyet, miszerint biciklin csak átrohan az ember az országon, anélkül, hogy bármit is felfogna a környezetéből. Kis tervezéssel olyan plusz látnivalók is útba ejthetők, amelyekhez lehet nem szánná rá magát az ember hogy elgyalogoljon. Nekem pl. ilyen volt a Fehér-tó Szatymaz mellett. Érdemes figyelni a túraútvonal mellett található geoládákra, általában érdekes helyeket mutatnak meg általuk a rejtők. Egy szó mint száz, az Alföldi Kék teljesítése kerékpárral is nagy kihívást jelent, nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni.

dsc03270.jpg

Vésztő, 2018. július

Útvonaltervezés

Mint említettem, viszonylag közel laktam a Kéktúra útvonalához, így az első túrák kiindulópontjára egyszerűen elbicikliztem, elmentem a következő pontig a kéken, majd hazatekertem. Később is maradtam a körtúráknál, a legtöbb túraszakasz hosszabb-rövidebb aszfaltozásokkal jól kikerekíthető. A módszer hátránya a magasabb kilométerszám, de a plusz általában mindig aszfalt volt, amin azért nem olyan nehéz a tekerés. Egy nagyobb bozótharc vagy sárdagasztás után jól tud esni a sima aszfalt. Eleinte a kocsi hátuljába raktam be a biciklit (ehhez le kellett szerelni az első kereket, tehát volt vele egy kis macera), majd beszereztem egy kerékpárszállítót, amivel az autó hátsó ajtaján sokkal egyszerűbb a transzfer. Én nagyon szeretem, egyszerű és gyors a használata, egyszerre akár három biciklit is lehet vele szállítani. A hosszabb vonalas túráimnál azért igénybe vettem a MÁV szolgáltatásait, bár ilyenkor mindig volt bennem egy kis izgalom, hogy le ne késsem a vonatot. A legtöbb esetben lehet kerékpárt szállítani, egy hosszú nap után pedig azért jól esik megpihenni. A többnapos túráimnál általában kempingeztem, de szüleim vándorméhészete is többször biztosított jó kiindulási pontot.

dsc01201.jpg

Hoportyó, az Alföld legmagasabb pontja, 2017. május

Humánfaktor

Szerencsések azok, akik találnak hasonlóan elvetemült útitársakat az Alföldi Kékhez. Én nagyrészt egyedül mentem végig, de örülök, hogy Évivel és Mikivel, illetve Böbével is volt alkalmam túrázni. Az Alföld által bevitt ütéseket talán könnyebb állni, ha van valaki, akivel osztozni lehet a megpróbáltatásokban. Pont ezért inkább csak összeszokott bandáknak ajánlom, első randira nem egy Geszt-Biharugra szakasz a legalkalmasabb (bár, ki tudja?). Az AK bőven biztosít lehetőséget az elmélyülésre, nem igazán forgalmasak a túrautak. De azért elég biztató, hogy visszagondolva sok szakaszon találkoztam kéktúrázóval.

dsc02025.jpg

Megtaláltuk az Alföldi Kéktúra első jelzését Sátoraljaújhelyen Böbével, 2018. április

dscn3661.jpg

Nyírbátorban Évivel és Mikivel, 2016. május

A pecsétek

A pecsételőhelyek egy része állandóan elérhető, ilyen szerencsés szakasz a Szekszárd és a Petróczi iskola közötti egészen hosszú rész. Egy jó részük azonban a helyi bolt, vagy kocsma nyitvatartásához kötött. A linkelt táblázatban megtalálhatók a nyitvatartási idők, de persze bármikor belefuthat az ember kellemetlen meglepetésekbe, mint én Zsadányban (az egyetlen hiányzó eredeti pecsétem). Igazolásként bármilyen más céges pecsét elfogadható, amin szerepel a település neve (a dupla pecsételést feldobja, hogyha másmilyen lehetőséget keresünk), de a pecsételőhelyen készített szelfi is legitim módszer. Ha nyitvatartásos pecsétnél fejeztem be a túrát, én mindig két pecsétet ütöttem be, hogy legközelebb ne kelljen időhöz igazítom az indulást a településről a következő alkalommal. A szabályos pecsételésre figyeljünk oda!

dsc08613.jpg

Vekeri-tó, 2016. október

A kerékpár, a legfontosabb társ

Az Alföldi Kékre nem érdemes új biciklivel elindulni. Egy jól bejáratott, strapabíró járgányt talán nem fogunk annyira sajnálni, ha a kerekeire feltekeredik a derékig érő növényzet, vagy nem forog a kereke a sárvédő alatt összegyűlt agyagos sár miatt. Én is egy sokat látott trekking biciklivel mentem végig. Nagyon jól szolgált, pedig elég keményen meg lett dolgoztatva. Mondanom sem kell, hogy nagyon hasznos, hogy az ember tudja szervizelni a felmerülő problémákat. Egy defekttel megúsztam, bár nem tudtam egyedül kicserélni a belsőt, kellett a segítség. Nem érdemes a foltozással bajlódni, egyszerűbb előkapni egy pótbelsőt (csak ne felejtsük el ellenőrizni, hogy nem maradt-e tüske a külsőben), aztán otthon nyugodtan lehet foltozgatni a régit. Szintén saját tapasztalat, hogy csak jó minőségű nadrágban érdemes eltölteni a napot a nyeregben, bár mindenkinek más a kényelmes.

dsc07528.jpg

A Duna gátján Baja mellett, 2019. május

dsc03689.jpg

Gemenc, 2018. szeptember

dsc01487.jpg

A nagy geszti elázás, 2018. július

Tájékozódás

Szintén saját megfigyelés, hogy minél gyorsabban halad az ember, annál később veszi észre, hogy régen látott már jelzést és annál többet kell visszamennie a helyes útig. Az igazolófüzet térképvázlata szép és informatív, mikroszintű tájékozódásra azonban kevésbé alkalmas. A jelzések elég rapszodikus minőségűek, vannak szakaszok, ahol jól követhetőek, míg máshol elég hiányosak. A sárga táblákra nem érdemes hagyatkozni, elég sok köztük a hibás, és nem is mindenhol van belőlük. A MTSZ-es kőoszlopok elhelyezésének logikájára pedig már sokan próbáltak rájönni, eddig kevés sikerrel. Nekem a Locus nevű applikáció jött be és a mellé letöltött Magyarország térkép, amit előkapva GPS segítségével hamar megtudtam, merre is járok pontosan. Talán magától értetődik, de azért megjegyzem, hogy érdemes lassabb haladással kalkulálni a túrákon. Nyilván a különböző terepviszonyoktól is függ, de megfigyeltem, hogy ha több sárga tábla is volt útközben, valahogy mindig kevesebbet haladtam előre a kiírt távolságok szerint, mint ahogy én éreztem. Nem állítom, hogy ebben nem hibás a rengeteg fotószünet, amit be szoktam iktatni. Ez akkor fontos leginkább, ha egy vonatot akar elérni az ember vagy éppen a következő pecsételőhelyre szeretne még beérni nyitvatartási időben.

dsc04045.jpg

Szarvas mellett, 2018. szeptember

Miért pont az Alföld?

A legnagyobb tájegységünk messze többet tartogat, mint amit szerintem a legtöbb ember gondol róla. Már a méretéből adódóan is változatos, jól megkülönböztethető tájegységeken vezet a túraút. Akaratlanul is, de tényleg tanul útközben az ember az országról, ahol él. A legáltalánosabb alföldképhez talán Furta környéke áll a legközelebb a végtelenbe nyúló kaszálóival. Gemenc, a legnagyobb ártéri erdőnk pedig tényleg igazi vadon. Keresztezzük az ország két legnagyobb folyóját, a Tiszát és a Dunát, de hosszú kilométereket teszünk kisebb folyók gátjain is. Még a két nagy homokvidék, a Nyírség és a Duna-Tisza-köze is teljesen más karakterrel bír. Az Alföld nemcsak térben, hanem időben is nagy távolságokat ölel fel. A múlt emlékeinek eredhetünk nyomába Ópusztaszeren, Karoson, Vésztő-Mágoron. A nemrégiben önállósodott, prosperáló fiatal települések állnak kontrasztban állnak az elhagyott tanyaromokkal, a hanyatló kistelepülésekkel vagy a már szinte teljesen elnéptelenedett Cserekerttel. Nyírbátor, Baja vagy Szarvas látnivalóinak felfedezésével önmagában is el lehet tölteni egy napot, de az sem csalódik, aki a természet értékeit kedveli jobban. A nyulak és őzek olyan gyakori látványt nyújtanak, hogy hamar megszokjuk a jelenlétüket. A bozótból nagy hanggal kirobbanó fácánok azonban sokadjára is garantáltan frászt hoznak az emberre.

dsc01936.jpg

Karos, 2018. április

Csak a változás állandó

Útépítés miatt most hosszabb időre kiesik a Hencida és Pocsaj közötti szakasz, de az Alföldi Kék az útvonalváltozásokat leszámítva is mindig változik. Egy-egy teljesen kitermelt erdő, néhány beszántott út. Ha most újra elindulnék, sok helyen teljesen más arcát mutatná az útvonal. Ennek megfelelően a régi beszámolóim már nem pontosak, de a menüsor mellett legyen meg itt is a linktár, tájékoztató és kedvcsináló jelleggel.

dsc01647.jpg

Ópusztaszer, 2017. június

Szekszárd- Baja

Baja- Kéleshalom

Kéleshalom- Petróczi iskola

Petróczi iskola- Mindszent, rév

Mindszent, rév- Mezőtúr

Mezőtúr- Réhely

Réhely- Vésztő

Vésztő- Geszt

Geszt- Körösszakál

Körösszakál- Hencida

Hencida- Létavértes

Létavértes- Kepecstag

Kepecstag- Halápi csárda

Halápi csárda- Nyírlugos

Nyírlugos- Nyírbátor

Nyírbátor- Vaja

Vaja- Kisvárda

Kisvárda- Pácin

Pácin- Sátoraljaújhely

dsc03753.jpg

Baja, 2018. augusztus

Az én utam

A heyjoe.hu statisztikái szerint 20 túranapon teljesítettem az Alföldi Kéktúra mintegy 850 kilométerét 2016. május 21. és 2019. május 19. között. A hencidai útvonal rövidítés miatt most van egy kis zavar a rendszerben, a bejárt szakaszok 101%-on állnak. Leggyakrabban tavasszal és nyáron indultam útnak, főleg hétvégi napokon. Három többnapos túrát is tettem. A leghosszabb a Mindszent és Mezőtúr között megtett 98 kilométer volt, míg a legrövidebb a Létavértes és Pocsaj közötti 19 kilométer (bár az össztáv itt is több, mivel otthonról indultam el, így aznap kb. 47 km-t tekertem). Sajnos a túrák pontos adatait nem jegyeztem le.

dsc07497.jpg

Szent-Anna kápolna, Sükösd, 2019. május

A díjazásról

Az utolsó túrám után fogtam az igazolófüzetet és egy kis levéllel, pecsétlistával és egy felcímzett borítékkal együtt elküldtem az MTSZ-nek. Egy hónap után érdeklődtem a bírálás állapota felől. Önhibámból húzódott el a procedúra, nem értek el telefonon, de egy e-mailváltás után már postára is adták a díjazást és a füzetet. Ehhez 1720 forintot kellett elutalnom, a jelvény árát és a postaköltséget.

A megyei részszakaszok közül a hajdú-bihari és a békési kitűzőt szereztem be. Előbbit személyesen intéztem, utóbbit postán, de nagyon gördülékenyen ment a dolog és nagyon szép kitűzőt küldtek.

dsc09333.jpg

Remélem senkit nem riasztottam el az Alföldi Kéktúrától. Nem egyszerű, de annál szebb kihívás. Az előző években megjelent új Országos Kéktúra és Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra igazolófüzeteket idén télen, ha minden igaz az Alföldi Kéké fogja követni. Magamat ismerve azt is be fogom szerezni, még ha belátható időn belül nem is tervezek újra elindulni a túrán. Remélem, hogy az új füzet azért jelent majd egy kis lökést, és többen nekivágnak majd ennek a kalandnak!

A bejegyzés trackback címe:

https://maratonom.blog.hu/api/trackback/id/tr4314921520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fődíszpinty 2019.07.30. 20:38:15

Gratula, és külön köszönet a helyi idegenvezetők megemlítéséért. Végül is én lennék az apuka ☺

Fődíszpinty 2019.07.30. 20:40:04

Jut eszembe mélyen egyetértek Veled. A kerékpáros teljesítés így lábas teljesítőként derék feladat.☺
süti beállítások módosítása