Májusban a Vipava Trail volt a főszerepben, amiről már lelkendeztem korábban. Egy héttel előtte rendezték volna Misina Csúcstámadást, amire szintén neveztem a cég által. A Széchenyi térről kellett volna felfutni a TV-toronyig. Azonban a viharokkal lecsapó hidegfront miatt a szervezők elhalasztották a versenyt. Az apokalipszis elmaradt, pedig még erdőjárási korlátozást is elrendeltek utána a kidőlt fák miatt. A verseny napján azért futottam egy hosszabbat, jól megszívattam magam a Zsidó-völggyel, viszont az időjárás távol állt a vállalhatatlantól. Mondjuk az is lehet, hogy nekem már magasan az ingerküszöböm. Géltesztelésre jó alkalom volt még a nagy verseny előtt. A szervezők visszafizették a nevezési díjat és a dilemmám is megoldott, hogy hordhatok-e egy jól kinéző pólót, ha nem futottam érte. Azt is vissza kellett adni, egyelőre nem nőtt tovább a pólókupac.

A Vipava utáni hétvégén volt a Palkonyai Dűlőfutás, a Baranyai Futabor sorozat első versenye a négyből. A hosszú távokon kell indulni a teljesítéshez, Palkonya esetén ez 19 kilométer volt. A sok eső ellenére sokat száradt a talaj, a pálya kis részén volt csak sár. Ha valahol, akkor itt nem számítottam debreceni ismerősre, meg is lepődtem, mikor megláttam a rajtvonalnál Jánost. Borvidékhez méltón valóban szőlőültetvények között futottunk, kellemes, jól futható emelkedőkkel fűszerezve. A mezőny eleje más ligához tartozott, így az lett a célom, hogy a helyezésemet meg tudjam tartani, ne lassuljak be a verseny második felére. Végül sikerült tartanom a stabil 4. helyemet, amivel egy héttel a szlovén 50-es után kifejezetten elégedett vagyok.

A Balázzsal futott intervallumos 21 kilométerben nem is az döbbent ment, hogy nem sokkal rosszabb a legjobb időmtől, hanem hogy mennyire könnyedén ment ez akkor. Versenyen tuti nem jött volna ki ilyen jól a lépés.

Május végén hazautaztam, a szokásos halápi nagy körömet futottam le. Egy lovasszekér úgy eltérített az erdőben, hogy szégyenszemre sikerült eltévednem. Egy haszna volt a dolognak, "felfedeztem" kilátót, amiről eddig nem is tudtam. Az Alföldi Kékre ráépült tanyák kikerülésére még nem találtam jó megoldást, néztek is a gazdák, amikor átfutottam a birtokon. Mintha mi sem történt volna, kiengedtem magam a kapun, a kutya lánca szerencsére pont nem ért el addig. Őszintén szólva nem bántam, hogy nem tudtam ott lenni a Misina Csúcsfutás pótlásán, a három verseny egymás utáni héten sok lett volna.

A hónap végére a csapatmezünk is megérkezett, amit persze fel is avattunk egy futással. Májusban összesen 291 kilométert futottam.