Hétmérföldes lépés

Hétmérföldes lépés

Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru

2019. április 03. - csuth.tamas

Azt már írtam valahol, hogy korábban egyáltalán nem sportoltam, de a sportközvetítések is hidegen hagynak. Forma1, focimeccs, vagy akármi más, nem tudom elképzelni, hogy végignézzek egyet is. És bár létező műfaj, de a sportfilmek is teljesen elkerültek. Aztán még tavaly, kicsit megkésve, de felkaptam a fejem: egy anime a futásról? Na, ez nekem való! 2018 októberében indult a Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru (Run with the Wind) című anime, amihez féltávon csatlakoztam. A 25 részes sorozat első felét egyben néztem meg, aztán minden kedd estét nagyon vártam, hogy felkerüljön az új rész a netre.

A történet főhőse Kurahara Kakeru, egy lopott szendviccsel fut a sötét utcán, amikor biciklin utoléri egy srác, aki annyit kérdez tőle, hogy szeret-e futni. Kiyose Haiji, a kerós srác visszakíséri a boltba, hogy bocsánatot kérjenek, majd miután kiderül, hogy ugyanarra az egyetemre járnak, meghívja Kakerut, hogy költözzön a suli egyik házába. Kakeru lesz a ház 10. lakója, így Haiji bejelenti, hogy immár teljes a csapat, így hivatalosan is elindulhatnak japán legnagyobb egyetemi váltóversenyén, a Hakone Ekidenen. A hír mindenkit megdöbbent, mivel sejtelmük sem volt, hogy a beköltözéskor a Kansei Egyetem atlétikai csapatába is beléptek. Nem lelkesednek a verseny gondolatáért, de Haiji hajthatatlan és elkezdődik a felkészülés.

kaze3.png

Kell némi idő, míg összecsiszolódik a csapat. A többiek szinte mindannyian kezdő futók, így nem könnyű elkezdeniük az edzéseket. Kakeru tapasztalt futó, így kételkedik abban, hogy sikerülhet a bejutás a Hakonéra, erre a versenyre ugyanis kvalifikálniuk kell magukat a csapatoknak, minden tagnak egy hiteles időeredménnyel kell rendelkeznie egy adott távon. Ez pedig szinte elérhetetlennek tűnik, mivel a csapattagok nagyon eltérő képességekkel rendelkeznek. Haiji azonban igazi vezéregyéniség, az edzésekkel és motiválásával elérhetőnek tűnik az álom.

Ennél többet nem is mesélek a történetről, sok rész végén van cliffhanger, nem vennék el az élményből. Inkább pár szó arról, hogy miért is lett kiemelkedően jó az anime szerintem. Technikai részről remek karakterdizájn és rajzolás, valamint jó minőségű animáció jellemzi. Egyszerű jó nézni, szép a látvány, valamint törekedtek a valósághű megjelenítésre. A lenti összehasonlító kép alapján jól sikerült megjeleníteni a valós tájat a hátterekben. Pár helyen ugyan leugrik a képernyőről néhány CGI futó, de ez még nem zavarja az élményt. Az aláfestő zenék is remekül sikerültek, nekem a fenti darab lett a kedvencem, de szinte minden helyzethez van egy passzoló dallam.

kaze444444444444.png

(Forrás: crunchyroll.com)

Az igazi Hakone Ekiden

A Hakone Ekiden Japán leghíresebb egyetemi váltóversenye, amit minden év január 2-3. között tartanak. Tokió Otemachi nevű részétől Hakonéig futnak az első nap, majd a másodikon vissza egy közel azonos útvonalon, összesen több, mint 200 kilométeren keresztül, tehát minden szakasz majdnem félmaraton hosszúságú. A versenyt 1920-ban rendezték meg először, és hatalmas népszerűségnek örvend a szigetországban. A televíziós közvetítést 30%-os közönségaránnyal követik. (Forrás: Wikipedia, The Guardian)

(Forrás: hakone-ekiden.jp)

Az egyetemi váltóversenyeknek egyébként Magyarországon is vannak hagyományai, a Szarvasűzőket Eger és Miskolc között idén 29. alkalommal rendezik meg (tavaly én is ott voltam, a csapatnak ezúton is nagy hajrá a hétvégére), míg a Rókaűzőkön Pécs és Kaposvár között futnak a csapatok.

A Miura Shion azonos című regénye alapján készült anime legnagyobb erősségének a valósághűséget tartom. A szokásos kliséktől eltérően itt senki sem fog gyorsabban futni, miután ordít egy hatalmasat. A titok a kemény edzésben van, gondoljunk csak a japánok híres hozzáállásához a munkához és máris jobban elfogadjuk, hogy hogyan tudnak olyan gyors félmaratont futni hőseink. Persze sok lemondással is jár egy ilyen komoly felkészülés és a legjobb csapatban is előfordulnak konfliktusok. Olyan apróságokra is figyeltek, hogy a Tanzániából érkezett ösztöndíjas srác nem őstehetség, mégis megszólják, hogy biztos csak amiatt vették fel az egyetemre, mert jó futó. Számtalan kérdéskör kerül felvetésre, amelyeket nem szájbarágósan válaszolnak meg, hanem maga a történet és a karakterek gondolatai nyújtja a feleletet. Van-e értelme a felkészülésnek, ha nem nyerhetünk? Egy sérülésből felépülve mi az, amit még elbír a szervezetünk, meddig mehetünk el a csapatért?

kaze2.png

Ki kell emelnem a karaktereket, lehetőség van alaposan megismernünk őket és végigkövetni a fejlődésüket. Természetesen a futás mindenkinek többet ad, mint gondolná. A főszereplő Kakeru mellett talán kevesebb rivaldafény jut neki, de számomra Haiji is ugyanolyan emlékezetes marad, igazán tiszteletreméltónak gondolom. Biztos mindenkinek volt már olyan hosszú futása vagy versenye, amikor teljesen elmerült a gondolataiban. Nos, itt is a futás közben ismerjük meg, hogy ki hogyan élte meg a felkészülést és mit is jelent neki a futás. Bizonyos szempontból a karaktereken nagyobb hangsúly van, mint a versenyen, de lássuk be, nagyon unalmas lenne, ha a csak a futást kellene nézni.

Összességében bátran merem ajánlani a műfajtól idegenkedőknek is a Kaze ga Tsuyoku Futeirut, egy érett és kerek egészet alkotó történetről van szó. Egyébként sem bővelkedünk futós sorozatokban, szóval ha kell egy kis motiváció a versenyszezon elején, akkor érdemes belenézni.  

A bejegyzés trackback címe:

https://maratonom.blog.hu/api/trackback/id/tr8714737467

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása