Sok jó ember kis hegyen is elfér, szólt a Tenkes 30 teljesítménytúra mottója. A különböző távokon tényleg jól eloszlottak az emberek, sehol sem volt tömeg. Az útvonal egy részét már ismertem, de a táv választásában szerepe volt, hogy számomra új helyeken is járhattam. Ilyen volt a Kopasz-hegy környéke, a sziklás tereppel és a kilátóval. Emlékezetes marad még a reggeli madárhangoktól zengő erdő és a szántók fölött kialakuló kis széltölcsérek látványa is.

Néha szoktam csinálni egy pulzusfelmérőt. 140-től 180-ig adott pulzust tartva 2,4 kilométert futok. Debrecenben adott volt az egyetemi futópálya, ahol 6 kört kellett futni. Pécsen is találtam egy közeli kört, de ez csak 300 méteres. De ha már van az embernek egy szuper órája, miért ne használná ki? Az eredmények nem lettek túl jók, de ebben közrejátszhat, hogy 2 kilométer volt, míg elfutottam a helyszínre, míg a korábbiakban teljesen pihentem kezdtem el a futást.

A Vipava Trail edzőversenye volt a Tubes Ultra Trail, ahol 4 kört futottam le és itt írtam róla részletesebben.

Húsvétra hazamentem, a feszes programba is belefért egy kis futás. Nóri még nem járt a Kék Kálló-völgyben, ezért megmutattam neki a kedvenc futóköröm egy részét. Füli kutyával hármasban futottunk el a Daru-láphoz, ahol a nádasban még vaddisznókat is felzavartunk. Érdekes, hogy a nagy szárazság ellenére mennyi víz volt a kis mocsárban.

Unokatesómék vendégeskedtek nálam a Mecsek Trail idejére, András indult a rövid távon. Szombat délután érkeztek, így pont belefért, hogy jelentkezzek segítőnek a pálya kiszalagozására. Jól jött ki, Elekkel kaptuk meg a rövid távot. Jó pár köteg szalaggal indultunk neki a Zengőnek. Nagyon belelkesedtünk, tök jó volt gondolkozni és figyelni, hogy hova érdemes kitenni a jelzéseket. A pálya egy hosszú bevezető szakasza vezetett vissza a végén Pécsváradra, ahol rájöttünk, hogy a másik irányból is látni kell a szalagokat, úgyhogy még jó néhányat kiraktunk. A második körünket már önellenőrzésként futottuk le, szerintem elég alapos munkát végeztünk. Virágzott a bazsarózsa és Elekkel a geodéziai tornyot is legyőztük, mondjuk a kilátásért tényleg érdemes felmászni rá.

Mivel a terepcipőm már nagyon foszladozóban van, amivel már nem mertem volna elindulni Szlovéniába, célom volt, hogy a versenyen veszek egy új cipőt. A Nyúlcipőbolt akciójának köszönhetően a lélektani határon belüli összegért sikerült vennem egy Hoka Challenger ATR 5 cipőt. Nagyon remélem, hogy sokáig fogja bírni.

A verseny másnap rendben lezajlott, miután elment a rokonság, visszamentem Pécsváradra és segítettem a rendezvény összepakolásában. Utána még egy kört futottam a hegyen, hogy kipróbálhassam az új cipőm. A rövid távba belecsempésztem egy keveset a hosszabból is, így Püspökszentlászlóra is eljutottam. A hegy túloldala sem csúnyább... Közben összeszedtem pár kint maradt szalagot, illetve a komplett bevezető szakaszt le kellett szednem. Így mentem fel egy hétvége alatt háromszor a Zengőre.

Áprilisban 16 alkalommal összesen 290 kilométert futottam.