A februárból leginkább a sok eső maradt meg az emlékezetemben. Napközben a munkahelyen gyönyörű napsütést láttunk az ablakból, de mire elindulhattunk haza, az eső is eleredt. Másrészt elég sok programom akadt mostanság, ami persze jó, de így ügyesebben kellett manőverezni a futásokat. Visszatérő vendég volt a lábfájás is sajnos. Néhány alkalommal a futások elején tompa bemeredtnek éreztem főleg a jobb lábszáramat. Érdekes módon ez hosszabb távoknál elmúlt kb fél óra után. Elég lehangoló volt, de szerencsére egy ideje nem jelentkezett. Viszont még jobban odafigyelek, hogy normálisabban melegítsek be.

Megtörtént az első intervallumedzésem is. 9x 400 métert futottam 4:10-es tempóval, köztük 2 lassú körrel. Nagyon jó fárasztó edzés volt, a végére már nem volt olyan egyszerű tartanom a tempót, amit az elején olyan gyorsan megszaladtam.

Számomra véget ért az Oxigén Kupa aktuális évada, a márciusi fordulóra már csak mint néző látogattam ki a másnapi félmaraton miatt. Összességében így 50%-os lett a részvételem, de minden alkalommal lefutottam mindkét távot. Elvileg a rajtszám jövőre is érvényes lesz, szóval októberben újra indulok.

A február dióhéjban: 112,1 km, 11 futással.